Országos Néptánc Baráti Kör Egyesület
ONBKE
- AN-2008-NO -
Tisztelt Barátok!
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2009. március 26. napjával bejegyezte, nyilvántartásba vette egyesületünket.
A bírósági végzésben megtalálható céljaink:
I/1). Az Egyesület céljai:
I/1/1. Az oktatás, nevelés terén szolgálja:
- a fiatalok művészet iránti fogékonyságának fejlesztését, képességét a valódi művészi értékek felismerésére, igényét a szabadidő minél tartalmasabb eltöltésére,
- a harmonikus egyéniség kialakítását, ennek érdekében fokozza a beszéd- és kommunikáció készséget, törekedjék a tánc-, mozgás- és viselkedéskultúra, a vizuális kultúra fejlesztésére és szolgálja az ilyen irányú ismeretek minél szélesebb körben való terjesztését,
- a színházi kultúra a zene, tánc, mozgásművészet, művészeti ágainak, alkotásainak megismertetését, a régebbi korok és a legújabb néptáncművészeti áramlatok, a néptáncból fakadó kortárs táncművészetek befogadását,
- a művészet különböző ágainak bemutatásán, oktatásán, gyakorlásán keresztül a fiatalok közösségbe való beilleszkedését, egymás elfogadását, a helyes etikai és esztétikai értékítélet kialakítását, a kreatív alkotó munka folyamatának, a létrejött alkotásnak és alkotójának megbecsülését,
- a művészeti oktatás támogatását iskolarendszeren belül és kívül, a táncpályára készülők ösztönzését,
- a hagyományőrzés fontosságának hangsúlyozása mellett - újabb és újabb utak keresésére,
I/1/2). innovatív módon hozzájárul
- a kulturális örökség megóvásához, gazdagításához
- a tehetséggondozáshoz, továbbképzéshez, önképzéshez, bekapcsolva a nagyvárosoktól, művészeti központoktól távol eső helységeket is
- a művészeti szakoktatás, a
művészképzés és művész-pedagógus képzés színvonalának emeléséhez, alapfokú
középfokú, felsőfokú és posztgraduális szinten,
- új képzési modellek létrehozásához
- a tudományos művészet-pedagógiai, módszertani kutatásokhoz
- tudományos igényű néptáncművészet elméleti művek, kiadványok, papír alapú és internetes folyóiratok megjelenéséhez
- a szakmai tapasztalatcsere és továbbképzés lehetőségeihez (mesterkurzus, workshop, szakmai konferencia, kiállítások)
- új néptáncművészi elképzelések gyakorlati megvalósításához
- az idős művészek életfeltételeinek javításához
I/1/3). felhívja a figyelmet arra,
- hogy a néptáncművészet egyidős az emberiséggel, a néptáncművészeti értékek védelme a néptáncművészet továbbélése és megújítása az egész emberiség közös ügye
- hogy a néptáncművészet, a művészeti iskolák gazdaságilag is hasznosak a társadalom számára, hiszen a néptáncművészetet értő, művészeti iskolát végző fiatalok készségeinek sokoldalú fejlesztése, önismerete, kommunikatív képessége, alkotó kreativitása, az újításokra fogékony szelleme, koncentráló képessége, az élethosszig tartó tanuláshoz való pozitív viszonya az élet minden területén előnyt jelent.
- hogy a néptáncművészek, pedagógusok, koreográfusok munkája, a művészeti iskolák kulturális intézmények fenntartása fontos a társadalom, az emberiség számára.
- hogy a táncegyüttesek, zenekarok, néptáncosok számára az önmenedzselés, az önfenntartás mennyire fontos, és melyek azok az eszközök, módszerek, amelyekkel ez megvalósítható.
I/1/4). interaktív kapcsolatokat épít ki
- művészeti iskolákkal, csoportokkal, művészekkel, művész tanárokkal, kulturális intézményekkel, táncegyüttesekkel, fesztiválokkal, bemutatókkal, zenekarokkal, határainkon belül és kívül,
- a határon túli magyar művészeti, kulturális, oktatási intézményekkel, csoportokkal, művészekkel és művésztanárokkal,
- művészeti szakmai szervezetekkel, állami szervekkel,
- művészetbarátok, a kultúrát támogatni képes cégek, intézmények és a művészi terméket létrehozó intézmények, csoportok, művészek között.
I/1/5.) regionális és régiók-közti lehetőségeket teremt Magyarországon és külföldön
- klasszikus és kísérletező produkciók létrehozására
- a művészek, művészeti csoportok, művészeti iskolák bemutatkozására
- pályázatok, versenyek, fesztiválok megvalósítására
- a művészek számára a magyar és európai művészeti életben való elhelyezkedésre, folyamatos megbízásokra, a jelen kor kihívásainak való megfelelésre, a művészi pálya elkezdésére és a pályán maradásra, az új társadalmi- gazdasági helyzetekhez való alkalmazkodásra
● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●
Megalakult az Országos Néptánc Baráti Kör Egyesület
2008 november 08-án megtartotta alakuló ülését az ONBK Egyesület.
Az ülésen az egyesület kimondta a megalakulását, megtárgyalta és elfogadta az Alapszabályt, megválasztotta a tisztségviselőket, valamint döntött a 2009. évi tagdíj mértékéről. (2009-ben a tagsági díj 2.009,- Ft. lesz.)
Tisztségviselők:
Az egyesület elnöke:
Kocsán László - Jászberény, a Jászság Népi Együttes művészeti asszisztense
Az egyesület alelnökei:
Horváth Csaba - Sátoraljaújhely, a Sátorhegy Táncegyüttes művészeti vezetője
Lukácsi György - Jászkisér, a Pendzsom Táncegyüttes művészeti vezetője
Az egyesület elnökségének tagjai:
Forgó Edit - Csongrád, az Alföld Táncegyüttes művészeti vezetője
Hanh Kakas István - Székesfehérvár, a Táncolkodó Táncegyüttes művészeti vezetője
Kádár Ignác - Ajka, a Padragkút Táncegyüttes művészeti vezetője
Bobár Zoltán - Budapest, zenész
Köszönjük Dr. Gál Péter táncos lábú ügyvéd úrnak az önzetlen segítségét!
Információ: onbk1@freemail.hu
● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●
Felterjesztés kitüntetésre
Tisztelt civil szervezetek zenekarok táncegyüttesek barátok!
Az Országos Néptánc Baráti Kör Egyesület a 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkársága (1055 Budapest Szalay u. 10-14.) által kiírt „A Csángó Kultúráért” Díjra
Antal Tibor
gyimesfelsőloki tánár-énekes-zenész-szervezőt terjeszti fel.
(2008-ban ezt a díjat teljesen megérdemelten Nyisztor Ilonka, pusztinai énekes kapta.)
Tisztelettel kérünk mindenkit, aki ismeri Antal Tibor a gyimesi csángó magyarok kultúrájának megőrzése érdekében kifejtett kiemelkedő jelentőségű, önzetlen munkáját, csatlakozzon a felterjesztéshez.
Bízunk benne, hogy sokan szakmailag és emberileg is érdemesnek találják Antal Tibort a megtisztelő díjra.
A felterjesztés határideje: 2009. március 30.
A felterjesztéssel kapcsolatos minden információt, segítséget megadunk a neptanc1@freemail.hu címről.
Antal Tibor önéletrajza, szakmai életútja:
A nevem Antal Tibor. 1978. május 22-én születtem Csikszeredában. Az elemi és általános iskolába, szülőfalumban, Gyimesfelsőlokra jártam. Már az óvodában felfigyeltek muzikalitásomra, tiszta énekhangomra. Ugyanakkor Berszán Lajos plébános is felfigyelt énekhangomra, így rendszeresen szerepeltettek különböző egyházi és kulturális rendezvényeken.
1991-ben részt vettem a gyimesfelsőloki táncosokkal a Jászberényben megrendezett Csángó Fesztiválon, ahol Kallós Zoltán néprajzkutató, Szörényi Levente figyelmébe ajánlott, akitől meghívást kaptam az „ATTILA Isten kardja” című rockoperába, a pásztorfiú szerepének az eljátszására. A rockopera 1993-ban és 1994-ben került előadásra a margitszigeti Szabad Tér színpadon, valamint a budapesti Erkel Színházban. Olyan művészekkel léptem együtt színpadra, mint Vikidál Gyula, Varga Miklós, Daróczy Tamás, Sebestyén Márta, Kovács Kati. A jászberényi Csángó Fesztivál, Európai Kisebbségek Folklór Fesztiváljának most már nem csak fellépője, hanem felkért gyimesi csángó szervezője is vagyok. 1995-ben az erdélyi középiskolások számára rendezett népdaléneklési versenyen már nagyenyedi diákként, első helyezést értem el népdaléneklésben. 1995-ben Szatmárnémetiben a „Hajnal akar lenni” nemzetközi népdalversenyen ugyancsak első helyezést értem el. Különböző versenyeken, rendezvényeken, tévés műsorokban vettem részt, Erdélyben, Magyarországon.
1996-ban érettségiztem. 1997-ben a Hargita Állami Székely Népi együttesnél
Csíkszeredán vállaltam munkát szólistaként. 1998-ban sikeresen felvételiztem a
marosvásárhelyi Kántor Tanítóképző Főiskolára, ezzel párhuzamosan jártam a
nagykőrösi Károli Gáspár Református Egyetem Főiskolai Karára is. Főiskolásként
kórusokban énekeltem, a Maros Művészegyüttes (Marosvásárhely) műsoraiban is
szerepet kaptam szólistaként. 2000-ben fejeztem be főiskolai tanulmányaimat és
hazatértem szülőfalumba Gyimesfelsőlokra. 2000 óta ének- zenetanárként tanítok
falum 2 iskolájában: az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumban és a Domokos Pál
Péter Általános Iskolában. Időközben elvégeztem Kolozsváron a Gheorghe Dima
Zenekadémiát. A Szent Erzsébet Gimnázium diákjaiból énekkart alapítottam. Az
énekkarral bejártuk Európa több országát. Neves szakmai sikereket értünk el a
kórussal, Brassóban a regionális diákkórus versenyen 2.dijat nyertük. Karácsonyi
műsorainkat rögzítette több alkalommal a Duna tv, m1, m2, Hír tv, Román1 tv.
2003-ban Németh Géza díjjal tüntettek ki a csángó és székely diákokkal való
munkásságomért. Több alkalommal énekeltem Diószegi László úr meghívására a
Válaszút Néptáncegyüttesnél. 2004-ben megjelent önálló CD lemezem
Gyimesvölgye-Csíkvármegye a hazám címmel, amelyen eredeti autentikus
hangszerelésben az általam Gyimesfelsőlokon tanult és gyűjtött csángó népdalokat
tartalmaz. 2006-ban és 2008-ban megrendeztük barátaim, Kocsán László, Bodor
Tibor és a gyimesfelsőloki önkormányzat segítségével a Csángó Hétvége
elnevezésű hagyományőrző fesztivált. 2008-ban Berecz András meghívására
énekeltem a Sördalok című produkcióban Budapesten, ahol csuvas dallamokat
énekeltünk együtt. Többször léptem már fel, segítettem gyimesi csángó táncosat,
zenészeket szervezni a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által
megszervezésre került Csángó Bálon.
Minden erőmmel azon vagyok, hogy diákjaimmal, barátaimmal, zenésztársaimmal megőrizzem és továbbadjam, a velünk született, bennünk élő tradicionális és egyedi gyimesi csángó kultúrát, hagyományokat.
Gyimesfelsőlok, 2009. január 10.
Antal Tiborról így írt a Magyar Nemzet 2004-ben:
Antal Tibor neve nem ismeretlen az anyaországban sem, Szörényi Levente Atilla, Isten kardja rockoperájában a pásztorfiú szerepében nyújtott felejthetetlenül hiteles alakítást. A gyimesi csángó pásztorfiú azóta felnőtt, s huszonéves férfiként saját falujában, Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tanít zenét, énekel, tudatosan és ezért sokkal hatásosabban őrizve és terjesztve a régi népdalokat - ezt teszi most megjelent lemezével is. Vasárnap kezdődik a gyimesközéploki tánctábor, s ez mindig kissé fellendíti a hagyományőrzést, a régi értékek tiszteletét az egész völgyben. A rendezvény ideje alatt sokat hallhatjuk a lemez dalait és a közreműködő prímást, Tímár Viktort.
Gyimes völgyében, az egykori Csík vármegye keleti szélén, a Tatros mentén
sajátos kis tündérvilágra lelünk. Erdély meseszép hegyei, völgyei, fenyvesei
között, az ezeréves határnál mintha megmaradt volna a múltnak egy kis szelete,
olyan archaikus formában leljük fel a régi magyar kultúra emlékeit. Azonban
megőrizni a több száz éves hagyományt, a régi szokásokat és dallamokat nem is
olyan könnyű még a Gyimesekben sem. Egyre nagyobb a modern világ kísértése,
például a popzenéé. Az értékek átmentése érdekében ezért egyre szükségesebb az a
tudatos hagyományőrzés, amelyet Antal Tibor népdalénekes művel, s amelynek egyik
legszebb eredménye az idén megjelentetett Gyimes völgye, Csík vármegye a hazám
című lemeze és kazettája.
Egy ideig még a gyimesi kocsmákban is az ő felvételeit hallgatták, szinte minden
család igyekezett beszerezni egyet, a felsőloki bemutatón pedig olyan sokan
voltak, hogy akár két telt házat is kitettek volna. Mindenki lelkesen és büszkén
hallgatja saját nótáit, amelyeket most már lépten-nyomon hallani. Azt hiszem, ez
jóval többet ér annál, mintha pusztán Budapesten lett volna sikerlemez a
kiadvány a szűk táncházas rétegben. Több mint húsz dalt, keservest, lassú
magyarost, csárdást hallunk a lemezen, van köztük bánatos és vidám, ismert és
kevésbé ismert, egy azonban közös bennük: hitelesek és élők, az igazi "tiszta
forrást" képviselik. Nemcsak az énekszólam, hanem a kíséret is, Tímár Viktor
prímás és Ambrus István gardonos játéka.
Antal Tibor énekhangja különleges, erőteljes, szép hangszíne mellett olyan
adottsággal rendelkezik, hogy pillanatok alatt képes magával ragadni a
közönséget. Már kisfiúként, az Atillában mindenkit elvarázsolt, de mostanra
megérett a hangja, előadói gyakorlatot szerzett, s olyan elementáris erővel hat
a hallgatóra, mint amivel annak idején Sebestyén Márta vagy Berecz András
ejtette ámulatba a népzenétől idegen pesti füleket. Olyan nagy tudású, egyszerre
beleszületett és tanult énekessel van dolgunk, amely ritka és nagy kincs az
egész magyar kultúra számára…
(Antal Tibor: Gyimes völgye, Csík vármegye a hazám - A legszebb gyimesi csángó
népdalok. Dancs Market Records, 2004.)
Kiss Eszter - Magyar Nemzet, 2004.07.24.
● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●
Felterjesztés kitüntetésre
Tisztelt civil szervezetek zenekarok táncegyüttesek barátok!
Az Országos Néptánc Baráti Kör Egyesület a 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkársága (1055 Budapest Szalay u. 10-14.) által kiírt „Népművészet Mestere” Díjra
Bíró Ágoston (Zsukás Guszti)
csíkszentdomokosi hagyományőrző táncost terjeszti fel.
Tisztelettel kérünk mindenkit, aki ismeri Bíró Ágoston (Zsukás Guszti) a csíki székely hagyományok, táncok kultúrájának megőrzése érdekében kifejtett kiemelkedő jelentőségű, önzetlen munkáját, csatlakozzon a felterjesztéshez.
Bízunk benne, hogy sokan szakmailag és emberileg is érdemesnek tartjátok Zsukás Gusztit a megtisztelő díjra.
A felterjesztés határideje: 2009. március 30.
A felterjesztéssel kapcsolatos minden információt, segítséget megadunk a neptanc1@freemail.hu címről.
Bíró Ágoston (Zsukás Guszti) önéletrajza, szakmai életútja:
Nevem Bíró Ágoston (Zsukás), születtem 1923. december 3-án Csíkszentdomokoson. Nehéz sorsú családban, negyedik gyermekként láttam meg a napvilágot, de a sors kegyetlensége korán utolért. Édesanyám az 1924. esztendőben elhunyt, és édesapám egyedül nevelte a négy kicsiny gyermeket. Nagyon meghatározó volt életemben a nagymama, hiszen az első bátorító szavakat az ő szájából hallottam. Az elemi általános iskolát Csíkszentdomokoson végeztem el, 1. és 2. osztályt magyar iskolában, a 3. osztályt pedig román iskolában. A táncos pályafutásom már egész kicsi koromban kezdődött, nem táncmesterektől tanultam, hanem bálokban, lakodalmakban. Később 13-15 éves koromban, gyerek táncházakban és megrendezett gyerek-lakodalmakban tanultam az idősebb emberektől. Hamar kialakult bennem a tánchoz való erős kötődés, ezért minden alkalmat megragadtam a gyakorlásra, ha más lehetőség nem adódott, seprűvel gyakoroltam a csűrben. A táncnak ezt a határtalan szeretetét próbáltam meg átadni az unokámnak, Kádár Ignácnak is, aki aztán munkásságával (Örökös Aranysarkantyú, Népművészet Ifjú Mestere stb.) bebizonyította, hogy igyekezetem nem volt hiábavaló, és a csíkszentdomokosi táncok a jövő nemzedéke számára is elsajátíthatóak maradtak. Életem nagy részét a mezőgazdaságban, és fuvarozással töltöttem, a kemény fizikai munka mellett mindig jutott idő a táncra és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására. A legények választottak egy „táncrendező gazdát”, aki egész évben felelt a táncmulatságok lebonyolításáért. Ezt a szerepet 13 évig én töltöttem be, ami nagy tisztség volt a faluban és a farsang időszaka alatt heti 3 alkalommal jelentett elfoglaltságot. Később megalakult a Csíkszentdomokosi Hagyományőrző Együttes. Ennek a csapatnak lettem a vezéregyénisége. A faluban az egyik férfitánc neve „zsuka”, erről kaptam becenevem. Ma már mindenki ezen a néven ismer: „Zsukás Guszti”. Minden táncos rendezvényen ott voltam mint szervező ,és mint előadó: Farsangi-, Karácsonyi-, Húsvéti- Bál, Falunapi rendezvény, bármi, ami életünkben fontos eseménynek számított. Mindezek mellett arra is törekedtem, hogy a fiatalokat tanítottam táncolni a hagyomány és az értékeink fennmaradása érdekében.
Rendszeres vendége voltam a Nemzetközi Tánctábornak Gyimesközéplokon, András Mihály, később Sára Ferenc , Bodobán János, Szalay Zoltán, László Csaba meghívására. Nem utolsó sorban rendszeres vendégművésze voltam a Haghita Nemzeti Székely Népi Együttesnek, ők rendszeresen hívtak tanítani és fellépni a műsorukban. Rengeteg filmanyagot készített táncomról Papp Imre a Jászság Népi Együttes alapítója, aki rendszeresen meghívott a nemzetközi hírű Csángó Fesztivál, Európai Kisebbségek Folklór Fesztiváljára táncolni.
Minden erőmet, tudásomat arra szentelem, hogy a Csíki-medence fiataljainak irányt mutassak. Őrizzem, és tovább adjam a velem született és bennem élő tradicionális csíki-székely tánchagyományokat.
Csíkszentdomokos, 2009. február 17.
● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●